Tájfutó szakosztály
„Az ember nem repül fel a hegyre. Lassan és fájdalmak árán kell felküzdenie magát, és akkor talán, ha nagyon keményen dolgozik, lehet, hogy elsőként ér a csúcsra.”
/ Lance Armstrong/Néhány gondolat a tájfutásról, hivatalos nevén tájékozódási futásról: a sportág Északról, a skandináv államokból terjedt el. A szövetségnek 27 tagországa van. Az első magyar bajnokságot 1952-ben tartották. Azóta meghonosodott a korosztályonkénti, sőt az éjszakai verseny is. Térkép és futás. Ez a sportág alapja.
Városunkban 1970-ben, immár 32 esztendeje, hogy a paksi Vak Bottyán Gimnáziumban Mittler József tanár úr a természetjárás mellett elkezdett foglalkozni a tájfutással. Az iskola sportköre megalakította a szakosztályt. Annak idején a szaksajtó a tájfutásban Tolna megyét „fehér foltként” jellemezte. Visszatekintve nem alaptalanul. Pakson e sportágnak sem múltja, sem szakembergárdája nem volt. Szerencsére a 70-es években a sok szakirodalom és segédedzői tanfolyam elvégzése enyhítette a gondokat. Eleinte a versenyeken fotózott, illetve fénymásolt térképeket használtak.
Nagy előrelépés 1973-ban történt, amikor az első tájfutó térkép elkészült az imsósi erdőről. Ezt a helyet 1981-től már a „megyei tájfutás fellegváraként” emlegeti a sportújságírás. Ezévben a Magyar Tájfutó Szövetség közreműködésével 25 fő eredményes versenybírói vizsgát tett.
1975. márciusában a Paksi Sportegyesület vezetőivel történt eredményes tárgyalások következtében a szakosztály a gimnáziumból a sportegyesülethez került. Ettől fogva a tájfutók részt vettek a környező kupákon, illetve emlékversenyeken, majd az országos bajnokságokon is rajthoz álltak. Amire talán a szerény eredmények mellett a legbüszkébbek, hogy az országos középiskolai bajnokságokon szerzett második helyezése alapján Tuba Csilla az Ifjúsági Válogatottal Bulgáriában, a Rogyina Kupán képviselte hazánk és szűkebb pátriája színeit.
Peresztegi László – aki Kisbéren honosította meg a tájfutást – öt éven keresztül foglalkozott általános iskolás versenyzőkkel. Távozását nagyon megérezte a szakosztály.
1979-től Rauth János szakosztályelnök aktivitása és lelkes munkája nagymértékben meghatározta a szakosztály életét és működését.
1983. januárjában – a világbajnokság évében – Paks adott otthont a 12. országos tanácskozásnak, ahol az MTFSZ elnöke a szeptemberi zalaegerszegi világbajnoksággal kapcsolatos feladatokról szólt. Az MTFSZ-szel közösen a paksiak három országos bajnokságnak voltak a házigazdái:1982. április: Egyetemi és Főiskolás Bajnokság
1987. október: Országos Váltóbajnokság
1993. szeptember: Országos Csapatbajnokság32 év óta a szakosztály versenyzői mindig gimnazisták. Ez óriási hátrány, mivel a tájfutás abc-jét 14-15 éves korban kezdik tanulni és csak 3-4 év versenyzési lehetőség áll rendelkezésükre.
Mindezek ellenére a városban a tájfutás egyre népszerűbb: a 32 év alatt közel 1000 gyermek ismerkedett meg a sportággal.
A Tolna megyei Testnevelési és Sporthivatal által alapított, sportáganként évente kiadásra kerülő Tolna Megye Legjobb Tájfutója címet már tíz éve paksi tájfutók hozhatják el.
