„Az
ember nem repül fel a hegyre. Lassan és fájdalmak árán kell felküzdenie
magát, és akkor talán, ha nagyon keményen dolgozik, lehet, hogy elsőként
ér a csúcsra.”
/ Lance Armstrong/
Néhány gondolat a tájfutásról, hivatalos nevén tájékozódási
futásról: a sportág Északról, a skandináv államokból terjedt el. A szövetségnek
27 tagországa van. Az első magyar bajnokságot 1952-ben tartották. Azóta
meghonosodott a korosztályonkénti, sőt az éjszakai verseny is. Térkép
és futás. Ez a sportág alapja.
Városunkban 1970-ben, immár 32 esztendeje, hogy a paksi Vak Bottyán
Gimnáziumban Mittler József tanár úr a természetjárás mellett elkezdett
foglalkozni a tájfutással. Az iskola sportköre megalakította a szakosztályt.
Annak idején a szaksajtó a tájfutásban Tolna megyét „fehér foltként”
jellemezte. Visszatekintve nem alaptalanul. Pakson e sportágnak sem
múltja, sem szakembergárdája nem volt. Szerencsére a 70-es években a
sok szakirodalom és segédedzői tanfolyam elvégzése enyhítette a gondokat.
Eleinte a versenyeken fotózott, illetve fénymásolt térképeket használtak.
Nagy előrelépés 1973-ban történt, amikor az első tájfutó térkép elkészült
az imsósi erdőről. Ezt a helyet 1981-től már a „megyei tájfutás fellegváraként”
emlegeti a sportújságírás. Ezévben a Magyar Tájfutó Szövetség közreműködésével
25 fő eredményes versenybírói vizsgát tett.
1975. márciusában a Paksi Sportegyesület vezetőivel történt eredményes
tárgyalások következtében a szakosztály a gimnáziumból a sportegyesülethez
került. Ettől fogva a tájfutók részt vettek a környező kupákon, illetve
emlékversenyeken, majd az országos bajnokságokon is rajthoz álltak.
Amire talán a szerény eredmények mellett a legbüszkébbek, hogy az országos
középiskolai bajnokságokon szerzett második helyezése alapján Tuba Csilla
az Ifjúsági Válogatottal Bulgáriában, a Rogyina Kupán képviselte hazánk
és szűkebb pátriája színeit.
Peresztegi László – aki Kisbéren honosította meg a tájfutást – öt éven
keresztül foglalkozott általános iskolás versenyzőkkel. Távozását nagyon
megérezte a szakosztály.
1979-től Rauth János szakosztályelnök aktivitása és lelkes munkája nagymértékben
meghatározta a szakosztály életét és működését.
1983. januárjában – a világbajnokság évében – Paks adott otthont a 12.
országos tanácskozásnak, ahol az MTFSZ elnöke a szeptemberi zalaegerszegi
világbajnoksággal kapcsolatos feladatokról szólt. Az MTFSZ-szel közösen
a paksiak három országos bajnokságnak voltak a házigazdái:
1982. április: Egyetemi és Főiskolás Bajnokság
1987. október: Országos Váltóbajnokság
1993. szeptember: Országos Csapatbajnokság
32 év óta a szakosztály versenyzői mindig gimnazisták.
Ez óriási hátrány, mivel a tájfutás abc-jét 14-15 éves korban kezdik
tanulni és csak 3-4 év versenyzési lehetőség áll rendelkezésükre.
Mindezek ellenére a városban a tájfutás egyre népszerűbb: a 32 év alatt
közel 1000 gyermek ismerkedett meg a sportággal.
A Tolna megyei Testnevelési és Sporthivatal által alapított, sportáganként
évente kiadásra kerülő Tolna Megye Legjobb Tájfutója címet már tíz éve
paksi tájfutók hozhatják el.